A
ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)
alapbiztosítás: a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítás-ok is köthetők.
alkusz: (bróker vagy Makler) olyan biztosításközvetítő, aki a szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke! Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához (ajánlat), a megfelelő partner (biztosító) kiválasztásához, közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független: nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.
all risks: "minden kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetőleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.
állomány: a biztosító érvényes biztosítási szerződéseinek összessége.
állománydíj: egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.
alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro-rata térítés. A premier risque biztosításoknál nem jöhet szóba a pro-rátázás.
aránylagos kártérítés: pro rata.
átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló, szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés - közös megegyezéssel - megszűnik, az új pedig - ezzel egyidőben - hatályba lép. Mivel két szerződésről van szó, a megoldás különbözik a szerződésmódosítástól.
avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése. Mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépkocsi - a kár időpontjában - 70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie.
B
baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
baleset-biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.
BBP-biztosítás: külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. Az igazolvány (kötvény) felmutatása ellenében a külhoni orvos - sürgős szükség esetén - a beteget ellátja, és honoráriumát később a biztosítóval számolja el.
betöréses lopás: a vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.
biztosítási csalás: célzatos bűncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak. (Btk. 318. §) büntetése: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. Összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.
biztosítási érdek: vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszűnik - pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta - , az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.
biztosítási esemény: a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).
biztosítási időszak: a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő időtartam (általában rövidebb) is. A szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van.
biztosítási kötvény: kötvénybiztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)
biztosítási szaktanácsadó: Engedéllyel rendelkező biztosítási szakértő, aki meghívás alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot, biztosításközvetítőként azonban nem járhat el.
biztosítási szerződési feltételek: törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
biztosítási tevékenység: szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak előzetes engedélyével folytatható.
biztosítási titok: minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött létre.
biztosítási törvény: 1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.
biztosításközvetítő: a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.
biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
biztosító egyesület: önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat.
biztosító részvénytársaság: részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.
biztosító szövetkezet: szövetkezeti formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell.
biztosítópénztár: teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos egyesületi (pénztári) formában működő, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre, gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.
biztosított: a biztosítási szerződés fontos alanya. Az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.
bonus: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco) vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás).
bróker: alkusz
C
casco: járműtestek törésbiztosítása, amely általában kiterjed az elemi károkra és a lopásra, illetőleg rongálásra is. Az autócasco a legismertebb, de van hajócasco, légijármű-casco... stb. is. ellene a biztosítók általában viszontbiztosítással védekeznek.
D
díjelőírás: a naptári évben fizetendő biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az állománydíj, mert az évközben megkötött szerződések díjelőírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstől az év végéig még hátravan.
díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.
díjfizetés: a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
díjhalasztás: az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
díjkalkuláció: matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki. Kiterjed a kockázati díj, valamint a vállalkozói díj meghatározására.
díjkintlévőség: a biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.
díjszabás: az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.
direkt biztosítás: vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tűzbiztosítása, betörés-biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a felelősségbiztosítás.
E
egyezség: polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeiről lemond.
együttbiztosítás: (coinsurance) a kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történő közös vállalása, előre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezető biztosító állítja ki, és a lebonyolítást is elvégzi.
előzetes fedezetigazolás: a (kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz) kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - előzetesen elvállalja a kockázatokat. Az előzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.
érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a (biztosítási érdek) megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.
értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező. A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni.
extratartozék: a gépjármű eredeti árában benne levő tartozékokon felül vásárolt tartozékokat nevezzük extratartozékoknak.
F
felelősségbiztosítás: ellentétben a direkt biztosítással, a biztosított által mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet. A felelősségbiztosítás a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót, a szerződésben meghatározott esetekben és összegig.
felmondás: a biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.
futamidő: hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.
függőkár: olyan biztosítási eseményből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.
G
gyorsított kárrendezés: számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.
I
időszakos biztosítások: határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.
indexálás: a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.
intervenció: a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.
írásbeliség: a biztosítási szerződések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!
ittasság: a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.
J
jármű önkényes elvétele: bűncselekmény (Btk. 327. §), amelyet az követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak pl. az időleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítés: lopás (Btk. 316. §).
jelzálog: az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).
K
kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.
kárenyhítés: a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!
kárgyakoriság: mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási esemény.
kárhányad: a biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként, ágazatonként mérik.
kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
kármegelőzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére. (kárenyhítés)
kármegosztás: a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.
kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy versenyre felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! (mentesülés)
kockázat: a károkozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.
kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az (ajánlat)-ban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.
kockázatkezelés: döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.
kockázatviselés kezdete: Az a szerződésben meghatározott időpont, amikortól a biztosító díj ellenében átvállalja a szerződésben meghatározott kockázatokat. Az ez előtti időpontban bekövetkezett biztosítási eseményt a biztosító nem téríti
kötelező biztosítás: a biztosítási szerződés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti. Legismertebb formája a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.
kötelező gépjármű felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok - közülük a rendőrség - is ellenőrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtől számított 30. napon a szerződés automatikusan megszűnik (respiro). Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).
kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény! ) Nem minősül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
közlési kötelezettség: a biztosított a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)
közös kár: a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytől való megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.
L
lejárat: a biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt idopont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl.: (elérési biztosítás).
M
MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint működteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap kiadója.
malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.
manipuláció: a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki.
maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.
mentesülés: Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.
minimális díj elve: a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére, és a biztosító költségeire. (Nyereséget, hasznot tehát nem kötelező kalkulálni!)
módozat: meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések.
munkáltatói felelősségbiztosítás: a biztosítási szerződés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.
N
nem vagyoni kár: a károkozónak (felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztési miatti traumákból.
nem-életbiztosítás: az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok, pl.: vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.
O
objektív felelősség: vétkesség nélküli felelősségi forma. Lásd még: (vétkesség, veszélyes üzem).
objektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga... stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.
önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.
P
panaszügyintézés: a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz-ügyintézési apparátust működtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat. passzív viszontbiztosítás: a biztosító által elvállalt kockázatok viszontbiztosításba adása, szétporlasztása. Nostro viszontbiztosításnak is nevezik.
pénzmosás: az illegálisan - főleg a feketegazdaságból - származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és "legalizálása".
premier risque: a francia kifejezés fordítása: első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékű ékszereit - határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.
pro rata: alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.
R
reaktiválás: a (DNF) díj nem fizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!
regressz: visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)
rendszámegyezmény: az európai országok zöménél még a Zöld Kártya bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi rendszámot, és a H országjelet a felelősségbiztosítás igazolásául elfogadják. Fontos tehát a "H" országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévő H betű!
respiro: a biztosítás díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító "várja" a díjat. Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem! (kogencia)
részleges kár: a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.
risk management: kockázatkezelés
S
storno: törlés
szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.
szerződés létrejötte: az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító kötvényt állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!
szerződés megszűnése: jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával, a díjfizetés elmulasztásával, érdekmúlással, vagy felmondással.
szerződésmódosítás: a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad. (átdolgozás)
szerződő: a biztosítás szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat), ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.
szubjektív kockázat-elbírálás: a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító anyagi szempontok alapján (például: az ajánlattevő vagyoni és személyi viszonyai) mérlegeli kockázatának súlyosságát.
T
társadalombiztosítás: kötelező biztosítási forma. Az államháztartás része, nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeiből fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzőkkel nem rendelkezik. Gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.
tartamengedmény: a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.
termékfelelősség-biztosítás: olyan felelősségbiztosítás, amely a termék előállítóját, forgalmazóját, illetőleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru vagy szolgáltatás által másnak okozott károk megtérítése alól.
területi hatály: földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom. A biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a területi hatály: Európa, valamint Törökország kontinensen kívüli része.
totálkár: a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. (maradványérték)
törlés: a biztosítási szerződések bármely okból való megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele. (storno)
törlésértesítő: a törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel: újérték-biztosítás.
U
újérték-biztosítás: a túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos! A károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avultatás. A lakás- és épületbiztosítások újértékre szólnak.
ügyfél-tájékoztató: a biztosító egyértelmű, részletes és közérthető írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.
ügynök: a biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem! Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős.
üzemi baleset: a biztosítottat a foglakozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelőssége állapítható meg.
V
vagyonbiztosítás: olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
vállalkozói díj: a biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.
változásjelentési kötelezettség: a szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.
veszélyes üzem: olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.
veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
veszélynem: természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb.
vétkesség: felelősségi kategória. Akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
vezérügynök: olyan ügynök, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott nemcsak az ajánlat átvételére, de a szerződés megkötésére, a(kötvény kiállítására is.
visszkereset: a kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól (regressz).
viszontbiztosítás: a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges katasztrófakárok kezelésére alkalmas módszer.
Z
záradék: a típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerződés szerves része.
zöld kártya: nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. (rendszámegyezmény)